A marhahús az égető probléma

Nemzetközi válság, a bolygónk tüdejének nevezett Amazonas lángokban áll. Az elmúlt időszak legnagyobb természeti katasztrófájáért a húsfogyasztásunkat teszik felelőssé világszerte. De mi lehet a kapcsolat az erdőtüzek és a vasárnapi rántott húsunk között? Miért kockáztatjuk a jövőnket, ha a túrós csusza nekünk csak szalonnával az igazi?

A brazil űrkutatási intézet, az Instituto Nacional de Pesquisas Espaciais 75 ezer erdőtüzet regisztrált 2019-ben, mely 84%-kal több a tavalyi számokhoz képest. A radikális növekedésért világszerte a brazil elnököt, Jair Bolsonarot hibáztatják. Az államfő ugyanis egyenesen bátorította a gazdákat az Amazonas tisztítására, akik – a helyi történetek szerint – szervezett gyújtogatásokkal csonkították a világ legnagyobb esőerdőjét.

A fák pusztulásával nagyobb legelőterületekhez juthatnak a gazdák, amely elengedhetetlen a tenyésztett szarvasmarha-állomány növeléséhez. Brazília ugyanis nem csak a világ legnagyobb oxigén-exportőre, hanem a gazdaságilag kétségtelenül jobban telejesítő marhahúsé is. A fák pedig útban vannak a vállalkozásnak.

A világban elfogyasztott marha 20%-a érkezik az Amazonas országából. Brazília 1,64 millió tonna marhahúst exportált tavaly – ez történelmi csúcsérték. A külkereskedelem több mint 6,5 milliárd bevételt hozott a brazil marhahúsexportőrök szövetségének, az Abiecnek, melynek több, mint 30 brazil húscsomagoló társaság a tagja.

A kínálat növelését többek között az ázsiai, elsősorban a kínai és a hongkongi kereslet erősödése ösztönzi. Az Abiec statisztikái szerint a brazil marha 43%-át ebbe a két országba szállítják. Jelentős mennyiség érkezik Egyiptomba és az EU-ba is, utóbbi a marha 7%-ának, 110 millió kilogramm vöröshúsnak a célterülete.

A tervek pedig nem a piac csökkentéséről, hanem éppen annak bővítéséről szólnak. 20 évnyi tárgyalás után éppen idén júniusban sikerült a dél-amerikai nemzetközi kereskedelmi szervezetnek, a Mercosurnak és az EU-nak megállapodnia. A brazil elnök által történelminek nevezett egyezmény jelentősen csökkenti a Dél-Amerikából érkező termékekre kiszabott illetékeket. A paktum életbelépésével a Brazíliából érkező marhahús 20%-os adója szűnne meg.

Írország már bejelentette, kész blokkolni az üzletet, amennyiben Brazília nem lép fel az Amazonason. Az írek a megállapodás megkötésekor is érveltek az egyezség ellen, mondván az az európai gazdálkodók ellehetetlenítéséhez vezet.

A marhahús fogyasztásunk azonban nem csak az Amazonas pusztulásával fenyeget. Az állattenyésztés az egyik fő oka a vízveszteségnek, az emelkedő tengerszinteknek, a fajkihalásnak és a környezetszennyezésnek is. A marhahús felelős az állatok üvegházhatású gázkibocsátásának 41% -áért, a WHO a légtérben fellelhető metán egyik legfontosabb forrásának a szarvasmarha-állományt jelölte meg. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP nyilatkozatában úgy fogalmazott, a húsfogyasztás az emberiség legégetőbb, megoldásra szoruló problémája.

Ennek ellenére a marha- és borjúhús fogyasztása a következő évtizedben várhatóan növekedni fog. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzései szerint 16%-kal több marhahúst állítanak elő 2027-ig. Az extramennyiség nagy része pedig a fejlődő országokból, például az Amazonas otthonából, Brazíliából érkezik majd. Hacsak nem változtatunk radikálisan étkezési szokásainkon, és választunk egyéb fehérjeforrásokat.